Jézus Krisztus feltámadt a halálból, hogy elvegye a halandó ember félelmeit. A keresztyén üzenet ez: él az Úr, legyőzte a halált és minden pusztító ellenséget, miért félnénk, sőt örülhetünk (Filippi 4,4). - 1. Ez a félelem nélküli békesség abban mutatkozik meg, hogy minden, még meglévő félelmünk és nyomorúságunk ellenére is látható rajtunk, hogy az életünk megújult, megszabadult, a halál felett győzedelmeskedő Jézus Krisztusban; hiszen alapvető kérdésekre kaptunk választ (3), mázsás súlyú „köveket” emeltek le rólunk (4), és a megnyert élet öröme átjárt bennünket. Üres a húsvéti sír, él az Úr, miért félnénk? (6)* - 2. Ez a félelem nélküli békesség „tevékeny”, mert mindenkinek hirdeti a feltámadott Urat, de tudja, hogy nem mindenkié a hit, hanem azoké, akiket az Úr tanítványaivá tesz (7).** - 3. Ez a félelem nélküli békesség azonban, ebben a világban, csak a „már igen és még nem” feszültségében élhető meg (Barth Károly): a hívő ember már nem fél, mert él az Úr; de tudja, hogy itt még sokszor elfoghat bennünket a bénító remegés és döbbenet; ám az már soha többé nem uralhatja az életünket (8).

1Királyok 19,9-21

18. zsoltár

*  Ez a félelem nélküli békesség, mint „tevékeny nyugalom” azt is jelenti, hogy nem tudok másként, csak a feltámadott Jézust képviselve élni ebben a világban; de nem akarok senkit keresztyénné tenni; mert ez a Szentlélek munkája. Végképp nem akarnám azt a feltételt szabni, hogy egy zárt tanrendszert erőltessek a másikra, amit ha az illető hisz, akkor üdvözül, ha nem, akkor elkárhozik. Ennél a „képletnél” sokkal komolyabb és örömtelibb dologról van szó húsvétkor.

** Ez a félelem nélküli békesség alázatosan érzékeny azért, mert kiemelten szól a feltámadásról azoknak, akiknek vigasztalásra van szükségük, még a bukott Péternek (7); sőt, a sok megkötözöttségből szabadult asszonynak, a magdalai Máriának is (1).