Péter apostol csodatételei emlékeztetnek Jézus Krisztus csodáira. Mégis, vegyük észre a nagy különbséget, mert itt éppen ez a lényeg. Péter csak egyszerű tanítványa Jézus Krisztusnak, alázatos eszköze az Úr hatalmának. A gutaütöttet nem Péter gyógyította meg, hanem Jézus Krisztus (34), és a halottat sem ő támasztotta fel, hanem csak imádkozva kérhette a gyászos helyzetben az Istennek kedves megoldást (40). Ezért ezek a csodatételek nem is Péter apostol felé fordítják a figyelmet, hanem az általa munkálkodó Jézus Krisztusra. A keresztyén szolgálat lényege mindig ez: rámutatni az Úr Jézus Krisztusra, hogy sokan higgyenek Őbenne (42). Tehát nem Pétert „sztárolták”, hanem Jézus Krisztusban hittek azok, akik részesültek ezekben a jelekben, illetve látták azokat. Victor János a magyarázatában világosan kimondja, hogy a csodatételek ereje nekünk nem adatott meg. Nem is szükséges. Testi csodák nélkül is megjelentetheti magát az Úr, az életünkben. Jézus Krisztus feltámadásával ugyanis már minden a miénk, ennél többet nem kaphatunk, ha mégis részesülünk, időlegesen, ebben a világban megoldást nyújtó csodákban, az csak ráadás.

1Mózes 25

511. dicséret