Mi jellemző István “védőbeszédére”? Erről szóljunk most néhány napon át. - A legjellemzőbb vonása ennek a beszédnek, a tartalma.* Az egész üdvtörténet összefoglalást nyert ebben a beszédben. - István beszéde Jézus Krisztusra mutat, aki Isten Fia, megváltó, minden nép számára (52-53). - Ezzel Izráel népének kiválasztását, küldetését egyszer és mindenkorra a helyére tette ez a beszéd. Isten népe azzal lett megbízva, hogy minden nép számára hirdesse az élő Isten ismeretét, aki Jézus Krisztusban megmutatta, mennyire szereti az embert (1Mózes 12,3). - István azt is egyértelművé tette számunkra, hogy minden bibliamagyarázat csakis Jézus Krisztusra nézve lehetséges építő módon.** Mózest is Jézus Krisztus elöljárójának látja ez a beszéd, és mindent, ami az Ő eljöveteléig történt (35-38), még akkor is, ha már akkor sokan elutasították ezt a szemléletet, a nép körében (39-43).

1Mózes 20

39. zsoltár

* István védőbeszéde végig vezet bennünket Ábrahám kiválasztásától, és az ősatyák történetétől kezdve (2-16), a Mózes által küldött szabadításon (17-36), a pusztai vándorlás hűtlenségein (37-44), és a honfoglaláson át, egészen Dávidig, Salamonig, a templomépítésig (45-50), és a próféták által megígért Igaz eljöveteléig, - akit elárultak és megöltek, de aki feltámadott (51-53).

** Máshogy is közelíthetünk persze az Íráshoz, de az mindig öncélú, és nem Isten szándékának megfelelő, nem üdvösséges. Ezért szent ez az Irat, mert ihletett, vagyis minden sora egy célt szolgál, Isten üdvözítő szándékát, amit megmutatott Jézus Krisztusban. Vizsgálhatjuk persze a Bibliát tudományosan, vizsgálhatjuk annak „emberi” oldalát, mint bármely más iratnak, de ha, mint Igét vesszük kézbe, az egyház számára csak a Krisztusra mutató írásmagyarázat lehetséges.