Isten kiválasztó kegyelme több síkon is megjelenik ebben a fejezetben. Egyrészt Izmael nemzetsége, az arabok ősatyja elkülönül Izsákétól. Izmael és utódai szilaj emberek lettek, akik kezet emeltek mindenkire (1Mózes 16,12 és 18). Másrészt Izsák két gyermeke, Ézsau és Jákób között is különbséget tett az Úr: külsőben, jellemben, tehetségben, és lehetőségekben; egyikőjük sem tökéletes, de mégis Jákób ágán folytatódnak tovább az ígéretek. Ez Isten érthetetlen, de tökéletes kegyelmi tette, ami előtt csak meghajolhatunk, mert Ő mindent szépen intéz, és aki mások  kiválasztását is sokak üdvösségéért teszi. Jákóbnak a nehezebb Ézsauhoz képest, mert rá  szinte elhordozhatatlan felelősség hárul. Ehhez pedig felülről való erő kell. 

Máté 9,1-8

226. dicséret