Milyenné lett Isten népe? Pusztuló nyájjá lett, akit pásztoraik félrevezettek, elfeledték legelőjüket, és mindenféle idegen hegyeken és halmokon jártak. A hegyek az idegen kultuszok, mindenféle veszélyek, az izgalmas, vonzó, ismeretlen titokzatosságok kifejezése, mindannak szimbóluma, ami ismeretlen újdonságával vonz, de ez a vonzás halálos vonzás. A gyakran félreértett 122. zsoltár éppen azzal kezdődik, hogy a hívő zarándok szemeit a hegyek felé emeli, és félelemmel, ugyanakkor kísértő vonzalommal tölti el őt a „hegy”, ezért könyörögve kiált az Úrhoz segítségért. Isten népe azonban sokszor engedett a „hegyeknek és halmoknak”, a könyörgő Istenhez fordulás helyett…és mi?

2Thessalonika 3,6-18

262. dicséret