Egy ember „sikerességének” forrása, a Szentírás szerint, nem az egyén képességeiben, adottságaiban és lehetőségeiben van, hanem az Isten megsegítő kegyelmében, azaz a Tőle való áldásban. Saul vesztének oka kapcsán nem politikai kudarcokról hallunk, hanem arról, hogy az Isten elvetette őt, mert hűtlenné és engedetlenné lett a hozzá hűséges Istenhez. Saját bölcsességével, saját erejéből akarta vezetni a népet. „Önnön erőnk csak délibáb, és bizony esnénk esten” (József Attila). Ezért tehát „nem azé, aki akarja, és nem is azé, aki fut, hanem a könyörülő Istené” (Róma 9,16).
Jelenések 7,9-17
113. zsoltár