Ma egy házassági válság szomorú részleteit hallgattam meg. Elképesztően felelőtlenek vagyunk! Számolunk azzal, hogy valaha számon kérik tőlünk a fogadalmainkat? Az itt szereplő héber kifejezés egészen pontosan azt jelenti: „amivel a lelkiismeretét elkötelezi”. Jelent valamit a ma emberének a lelkiismeret, elköteleződés, felelősség, fogadalom? Mindezek szoros összefüggésben vannak az élő Istenbe vetett hittel. A kortörténeti ismeretek csak megerősítenek bennünket ebben: akkoriban a nő az apja, vagy a férje akaratától függött. Fogadalmát is az apja, vagy a férje érvényesíthette. Ha azonban az apa, vagy a férj a fogadalom megismerése után késlekedik, és egy napon  belül nem nyilatkozik annak kapcsán, a nő fogadalma érvényessé lett. A nő itt más helyzetben van, mint a férfi, de a férfi is elkéshet, őt is ugyanolyan felelősség terheli! Jézus Krisztusban nincs férfi és nő (Galata 3,28), de van felelősség; van kegyelem, van újrakezdés, de van számadás is.
Júdás 1-16
257. dicséret