A baba-mama körön mindig sír valamelyik kisgyermek, de miközben bömböl, biztos abban, hogy az anyuka máris ölbe veszi, és magához szorítva törölgeti az arcát. Még szipog egy darabig, de ez a szipogás a vigasztalás bizonyosságának szipogása. Milyen az Isten országa? Rakjuk össze a boldogság mondások ígéreteit: vigasz, örökség, az „elég” megtapasztalása, irgalom, Isten színről színre látása, istenfiúság. Ezek az ígéretek a jövőre vonatkoznak; hit által már most elkezdődnek bennünk, és általunk a világban, de beteljesedésük még nem történt meg. Nem a jelen nyomorúságait mellőzik ezek, hanem éppen annak elhordozásához adnak erőt és megújulást. A sírást olyan bizonyosan felváltja a teljes vigasz, amilyen bizonyosan Jézus Krisztus meghalt és feltámadott. Van miért sírni, de nem kétségbeesve sírunk, hanem úgy, hogy közben már tapasztaljuk az Atya könnyeket letörlő simogatását, mígnem letöröl a szemünkről minden könnyet (Ézsaiás 25,8).
Ézsaiás 44
185. dicséret