Mi történt valójában? Péter (Kéfás) Antióchiában közös asztalnál étkezett a pogánykeresztyénekkel, ez közös úrvacsorát ugyanúgy jelent, mint közös vacsorát. Pál és Barnabás már jó ideje gyakorolták ezt a közösséget. Magatartásuk az evangélium szabadságából következett, miszerint nem bizonyos ételek, szabályok, rítusok betartása és a másoktól való elkülönülés ad üdvösséget, hanem egyedül Krisztus. Amikor azonban Jeruzsálemből megérkezett néhány zsidóból lett keresztyén, Péter elkülönült a pogányokkal való közös étkezéstől. Képmutató módon viselkedett. Pál ezt rója fel Péternek. A Galata levél a lényegre kérdez rá. Hol van az üdvösség forrása? Valaminek betartásában, vagy Krisztusban?.
1 Sámuel 12 | 100. zsoltár |