Isten szándéka, hogy életet mentsen, menedéket adjon és megtartson. Ezért kellett Mózesnek menedékvárosokat kijelölni (41–43), már az Ígéret Földjére való megérkezés kezdetén, a Jordánon túli területeken is (41–49). Minden, ami Isten népével történt – szabadulás, törvényadás, megérkezés – az Isten életet megtartó és kiteljesítő, üdvözítő szándékának kijelentése, meghirdetése volt: „Maradjon életben!” (43)
Ez az üdvözítő szándék Jézus Krisztusban felragyogott, akiben Isten eredeti, végső és örök gondolata lett világossá számunkra, mint az első karácsonyon: „Velünk az Isten!” (Máté 1,23) Jézus Krisztusban az isteni üdvözítő szándék nemcsak felragyogott, hanem maradéktalanul megvalósult, beteljesedett: nagypénteken, húsvétkor; majd pedig mindez kiteljesedik az Úr visszajövetelével. Nincs ennél nagyobb örömhír, amely félelmeket eltörlő, megtartó, megváltó örömhír, minden nép számára (Lukács 2,10–11).
Jézus Krisztus a mi menedékvárosunk. Őbenne életben maradunk, életünk megújul, örök üdvösséget nyer, teljes megoldást talál.
Akkor a menedékvárosokban az kaphatott védelmet, aki nem szándékosan bántotta embertársát, és akiben nem volt gyűlölet (42). Áldott legyen az Isten, hogy akit az Ő megváltó, embert megelőző szeretete üdvözítő oltalommal átölel, az az ember megújul és minden gyűlöletes és gonosz szándéktól megszabadulva szereti az Istent és a másik embert. Csak Jézus Krisztus az, aki szívünk rossz szándékából szabadulást adhat nekünk! Mennyi rosszindulat süt át ma is emberi megnyilatkozásokból, írásokból, szavakból, tettekből: gonosz szándék és gyűlölet. Éppen ezen az estén – Isten megváltó szeretetének ünnepén – lehet mindezeket belátnunk és letennünk, magunkra nézve is!
Micsoda kegyelem, hogy Jézus Krisztus menedékvárosában mindenki oltalmat találhat; nem emberi döntés, törvényeskedés bírálja el, hogy ki juthat be oda, mint ahogy ez annak idején, a menedékvárosokba való bebocsáttatás esetén történt. Aki azonban bejutott a menedékvárosba – Isten döntése, mentő szeretete által –, az többé nem jöhet ki onnan gonosz szándékkal, csak újjászületve, üdvözült emberként. A baj megtörténhet úgy is, hogy a szándékunk nem gonosz, de Jézus Krisztus visszajövetele olyan országot hoz el nekünk, ahol már nincs baj, könny, fájdalom, sem betegség, sem halál, Isten eredeti szándéka szerint. Ezért ott már nincs paragrafusosan mérlegelő törvényeskedés sem.
A menedékvárosok felé vezető utat rendben kellett tartani, és jelezni kellett az oda vezető irányt. Karácsony egy ilyen ragyogó útjelző, az egyetlen menedékváros, Jézus Krisztus felé: Megtartó született nekünk!
