A levél írója a 110. zsoltár 4. versét magyarázza, amely szerint Isten egy új főpapságot hozott létre, a Melkisédek rendje szerint, amely felette áll az ároni és a lévita papságnak.

Amikor Ábrahám megmentette unokaöccsét, Lótot a környező királyok kezéből, hazamenet eléje sietett, egy Melkisédek nevű király, Sálem királya, aki megáldotta Ábrahámot, aki pedig tizedet adott Melkisédeknek (1; 1Mózes 14,17–20). 

Melkisédek neve azt jelenti: az igazságosság királya. Sálem azt jelenti: a békesség országa (2). Melkisédek király és pap egyszerre, aki igazságot és békességet teremt. Ez a Melkisédek megáldja Ábrahámot és tizedet vesz tőle. Tehát Melkisédek Ábrahám felett áll. 

Azt tudjuk Melkisédekről, hogy nincs származása, sem elődje, sem utódja, sem napjának kezdete, sem életének vége nincs (3), mert az Írás sem a születéséről, sem a halálról nem tudósít. 

A lévita papság, Ábrahám által tizedet fizet Melkisédeknek, és áldást fogad el tőle. Tehát van a zsidó papi rendnél egy magasabb papi rend, a Melkisédek rendje szerinti. 

Jézus Krisztus a Melkisédek rendje szerinti főpap, aki örök üdvösséget szerzett övéinek (5,9), és ezzel minden áldozatot eltörölt. Áldozatos életet élhetünk, az Úr dicsőségére, de áldozattal teli megoldást nem adhatunk másoknak, mert az Jézus Krisztusban már készen van.

Jób 29

Szerző: refdunantul  2020.12.08. 04:00 komment

süti beállítások módosítása