Félelmetes tükröt tart elénk az a jellemzés, amit itt az akkori krétaiakról olvasunk. Ahol nincs élő hit, ott minden szétesik, mert felemészti a hitetlenségből fakadó, világias szabadság az életet kiteljesítő, isteni rendet. Ahol pedig élő hitre jutnak az emberek, ott annál nagyobb bevetéssel támad a gonosz, és tévtanításokkal, vagy tanbéli és kegyességi vitákkal, meg sok más módon szabdalja szét Isten népét. Mindegyik nyomorúság gyötört bennünket, itt „az öreg kontinensen”. A krétaiak most mi vagyunk. Ilyenkor nagyon kellenek Jézus Krisztus elhívott, feddhetetlen szolgái, mint amilyen Titusz lehetett Krétán. Könyörögjünk, hogy az Úr küldjön nekünk is Tituszt!

Titusznak nem volt könnyű dolga az ottaniak között. A krétaiak engedetlenek, fecsegők, ámítók, aljasan nyerészkedők, családokat feldúlók, hazugok, gonoszok, lusták, falánk népség voltak (10–12); utálatosak és jó cselekedetekre teljesen alkalmatlanok (16). Az apostol megerősíti ezt a róluk alkotott véleményt (13), hiszen saját prófétájuk vélekedett így róluk (12). A diagnózist csak súlyosbítja az, hogy a hitre jutottak is hamarosan eltévelyedhettek a krétai kavalkádban.

Titusz a krétaiak között szolgált, amikor Pál ezt a levelet írta neki. Pál azért hagyta Krétán Tituszt, hogy rendezze az elintézetlenül maradt gyülekezeti ügyeket, feddhetetlen, tapasztalt testvérek, presbiterek szolgálatba állításával (1,5), és közben hirdesse az evangéliumot a szigeten. Az apostol ezért azt kéri Titusztól, hogy határozott, kímélet nélküli, feddő keménységgel szolgáljon a krétaiak között (13), hogy azok ne értelmetlen emberi mondákkal, bölcselkedésekkel foglalkozzanak (14), hanem hitben járva az Isten Igéjéből következő igaz tanítás mentén tájékozódjanak (1,9). Valóban, mi mindenen tud agyalni az ember, és nem veszi észre, hogy mindezek a saját gyarló szüleményei… Isten kijelentése nélkül tévelygünk, majd végérvényesen eltévelyedünk. Vannak olyan történelmi helyzetek, amikor olyan folyamatok zajlanak, hogy határozottan szólni kell, prófétai intéssel rámutatva a tévelygésre. Most ennek az ideje van. Ilyenkor csakis ebben az intésben mutatkozhat meg az életmentő, krisztusi szeretet.

Titusznak nehéz szolgálata lehetett közöttük. Bizony Titusznak nem éppen könnyű rész jutott a szolgálatban. Egyrészt Krétán nagy kihívás lehetett az evangéliumot hirdetni, másrészt a már hívőket is erősen kísértette a régi életük megannyi maradványa, valamint számos tévtanítás is. Most nekünk is fel kell vállalni a szolgálat nehezebb részét, amikor is nem a rajongó, érzelmes, hatni akaró, dédelgető keresztyénség ideje van.

Jób 10