Miként hamisíthatjuk meg az Isten Igéjét?

Isten Igéjét meghamisíthatjuk, ha akként szólunk Isten Igéjéről, hogy nem csendesedünk el az Ige felett naponta azért, hogy egyre tisztábban és helyesebben értsük meg az Úr szavát (3,6).

Isten Igéjét meghamisíthatjuk akkor, ha nem azt hirdetjük, ami az írott Igéből, annak gondolatmenetéből, mindenféle okoskodás és csűrcsavarás nélkül, a teljes Írás összefüggéséből kiolvasható. Pál itt az evangéliumból következő tanítás megrontására utal; arra is, amikor nem vállaljuk fel az Igéből megértett igazságot. Ez az igazság pedig nem valami gyarló és mulandó emberi önigazság, nem is valami pazar emberi bölcsesség részigazsága. Ez az igazság csakis az Isten, Jézus Krisztusban közölt megváltó szeretete.

De Isten Igéjét meghamisíthatjuk akkor is, ha nem krisztusi szemlélettel, vagyis nem üdvösséges szándékkal, az élet szolgálatával, reményt ajándékozva hirdetjük azt. Isten eredeti szándéka ugyanis mindig az élet, és soha nem a halál. Az pedig már Isten örök rendelése és nem a mi illetékességünk, hogy ez kik számára lesz halál és nem élet (15–16). Ezt Isten majd elrendezi, és jól rendezi el.

Meghamisítjuk Isten Igéjét akkor is, ha adott helyzetekben nem prófétai bátorsággal hirdetjük a tiszta Igét, az evangéliumot, amely bizonyos történelmi korokban int, fegyelmez, az élet útjára vezethet. Hamisítás az is, ha az intés agresszív, krisztusi szeretet nélküli.

Meghamisítjuk Isten Igéjét úgy is, ha eleve hatni akarunk Isten Igéjével, tudatos módszereket használunk, a kegyelemre való ráhagyatkozás nélkül, és mindenáron látványos eredményt akarunk elérni, miközben az eredmény csakis Isten szuverenitásának hatalmában áll. Ne akarjuk „az igehallgatót” kiszolgálni, de nagyon szeressük őket, és nagyon szeressünk minden embert! Az alapvető, krisztusi viszonyulás csakis ez lehet.

2Sámuel 16,1–4