A BOLDOGSÁGMONDÁSOKRÓL

– 1. A „boldog” kifejezés itt nem egy megállapítás, hanem egy magasztaló üdvözlés lerövidített formája: „Üdv annak, akit boldognak lehet nevezni, ezért boldogan lehet dicsérni.” Isten az, aki boldog, önmagának elégséges, és akinek kegyelme abban mutatkozik meg, hogy üdvösséges boldogságát nekünk ajándékozza, a Jézus Krisztusban. A Hegyi Beszéd felépítése is ezt a mennyei megajándékozottságot hangsúlyozza.

– 2. A boldogságmondások rámutatnak a jelenre, annak hiányos, fájdalmas valóságára: szegénység, sírás, éhezés, üldöztetés. Ezek mindegyike testi és lelki értelemben együtt magyarázható csak.

– 3. A boldogságmondások kijelentik a hitből érlelődött gyümölcsöket: amelyek ezeket a hiányokat, Isten eszközeiként gyógyítják a világban: szelídség, irgalom, tisztaszívűség, békességszerzés. Ez a négy gyümölcs elég lenne ahhoz, hogy Isten eredeti gondolata szerint rendeződjék az életünk. Nincs szelídség, irgalom, tisztaság, békesség: nincs élő hit; ezért a magunk módján erőlködünk azért, hogy boldogok legyünk, miközben halálosan boldogtalanok vagyunk. Urunk, adj hitet! Urunk, köszönjük, hogy már adtál hitet!

– 4. Végezetül a boldogságmondás kijelenti a boldog Isten evangéliuma által elkészített jövőt (1Timóteus 1,11): vigasztalás, örökség, megelégíttetés, az irgalom tapasztalata, Isten színe előtti élet, istenfiúság. Isten országának teljessége ez. Isten országa már itt van. Isten országa maradéktalanul kiteljesedik.

– 5. A boldogságmondásokat Jézus Krisztus hirdeti meg, mint Isten országának alkotmányát. A boldogságmondások Jézus Krisztust hirdetik meg, mutatják be. Jézus Krisztus maradéktalanul boldog, mert Ő, Isten Fiaként pontosan ilyen. Ugyanakkor a boldogságmondások megrajzolják a krisztusi ember alakját is. A mi Urunk, Szentlelke által egyre inkább minket is ilyenekké formál át (Galata 4,19).

1Mózes 10

Szerző: refdunantul  2020.05.10. 04:00