– A Jordánból kiemelt kövek emlékeztettek Isten hatalmas vezetésére, amellyel népét áthozta a Jordán folyón, korábban pedig a Vörös-tengeren (1–9). Ezek a kövek, ilyen értelemben pedagógiai célt szolgáltak: emlékeztették Izráelt, nemzedékről nemzedékre, az Isten szeretetére. A szülőknek, különösen az apáknak kötelességük volt gyermekeiknek továbbadni Isten hatalmas tetteit, így elmondani a Gilgálban felállított emlékkövek jelentését is (5Mózes 6,4–7).
– Isten hatalmas szeretetének, vezetésének teljessége Jézus Krisztusban jött el hozzánk, akiben Isten megmutatta, hogy nemcsak földi életünkben, hanem azon túl is megtart bennünket. Nincs ennél nagyobb örömhír! Nagy ajándék, hogy az Isten ebben a világban megáld bennünket: szeret, vezet, segít, megőriz; hitet ajándékoz nekünk; házat, hazát, országot ad nekünk, szűkebb hazánkban pedig családdal, gyülekezettel, feladattal áld meg bennünket. De ez a földi élet véges; és olyan gyorsan elrohan. Pál ezért hangsúlyozza Timóteusnak: „Emlékezz arra, hogy Jézus Krisztus, aki Dávid utóda, feltámadt a halottak közül. Erről szól az én evangéliumom…” (2Timóteus 2,8) Jézus Krisztus feltámadására kell emlékezni minden nap: ez a mi örömünk, bátorításunk, reménységünk az „itt-létben”. A feltámadott Jézus Krisztus hitünk tartalma; és egyben Jézus Krisztus a forrása, valamint megelevenítője is a hitünknek.
– Isten hatalmas szeretetére nem mulandó tárgyak emlékeztetnek igazán. Bár, hitünk mélypontjain, fontos szerepe lehet a tárgyaknak is: rájuk tekintve, azok emlékeztetnek… De ez csak átmeneti állapot lehet. Isten örök Igéje emlékeztet bennünket Isten hatalmas, krisztusi szeretetére és vezetésére. Az apostol is az evangéliumot említi, mint a hívő emlékezés és emlékeztetés valódi lehetőségét. Figyeljünk naponta imádsággal Isten Igéjére! Ez elég! Ez hitben tart! Az Ige által maga az élő, feltámadott Úr jár velünk ma is. Isten Igéjét adjuk tovább. Az abban megfogalmazott történeteket adjuk tovább a gyermekeinknek, nem vetítve és játékosan, meg mindenféle ügyeskedéssel, hanem elsősorban szóban… Mondd tovább az Igét sokaknak, hogy megismerje a föld minden népe az Úr szeretetét! (24)
Lukács 21,5–19
