Ez a látomás A MEGVÁLTÁS VALÓSÁGÁNAK EGYIK HIMNUSZA. Aki megváltotta Izráelt, azt az egész föld Istenének hívják (5).

Vége a szégyennek és a gyalázatnak (4), a nyomorult, vigasztalan állapotnak (11). Vége minden elhagyatottságnak (6). Ezt a boldog ígéretet olvassuk itt. A megváltás csodája: ezek hiánya. Tényleg vége ezeknek? Még sok a nyomorúság, a gyalázat és a vigasztalan elhagyatottság. Úgy éljük meg ezt az állapotot, mint amikor az édesapa egy rövid szempillantásra elfordította tekintetét gyerekéről, de a kezét soha nem engedte el (7).

A megváltás: Isten örök, hegyeknél is szilárdabb, megingathatatlan hűségének látható érvényesülése népén (8–10).  Ahogy felépül az új Jeruzsálem, akként épül fel az Isten városa, az Isten országa, amelynek az itteni „új város” csak halvány előképe: a városnak biztosak az alapjai (11–12), erősek és megtámadhatatlanok a falai, ezért teljes védelmet élveznek az ott élők (15–16); akik mind az Úr tanítványai lesznek, igazságban, békességben, hitben (13). Ideális állapot ez? E-világból nézve szinte illúzió? A megváltás ezért csoda, mindenestől Isten irgalmas cselekvése.

Mi a megváltó Istenben bízunk, Jézus Krisztusban; ezért ujjongunk (1). Ezért a jelen nyomorúságai között sem félünk (4), mert a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mint amit Ő készített nekünk (Róma 8,18).

Lukács 6,1–11

Szerző: refdunantul  2020.02.11. 04:00