Megdöbbentő látni A SORVADÁS JELEIT életeken: magunkon, másokon; olyanokon is, akiken testi szemekkel még nem látszik ez, és saját maguk sem vették észre a jeleket. Mindent megfordíthat az, amikor egyszerre csak testi fájdalmak jeleznek egy kezdődő betegséget. Kegyelmi állapot az, amikor valaki tudja, hogy sorvad, és orvosra van szüksége.

– 1. Hatalmas kísértés a szemrevaló külső megjelenés, a tehetséges, okos, sikeres élet; nem kevésbé az ezzel járó kapcsolati tőke, a gazdagság, az erő és a hatalom. Észre sem vesszük, hogy magunknak tulajdonítjuk ezeket a szolgálatra kapott ajándékokat (13), miközben a gonosz önzés és önhittség csapdájába estünk, és mások életét terheljük, sorvasztjuk (1–4).

– 2. Asszíria az Isten eszköze abban, hogy a hitetlen Izráelt megintse, megbüntesse (5–6); majd a próbatételekben megtérésre vezesse szeretett népét. Asszíria azonban elbízta magát (7–8; 11–14), és ahogy legyőzte Damaszkuszt (Kr. e 732), majd Izráelt (Kr. e. 722), egyre nagyobb dicsőséggel tört a világuralomra, mint aki megállíthatatlan (9–10). Sokféle élet-sorvadás van. Az az élet sorvad igazán, amelyik úgy gondolja, hogy pompázik és virágzik. A dicsőség sorvaszt igazán!

– 3. Az Úr azonban közbeszólt! Asszíriát eltörölte (12–16). Ugyanis nem dicsekedhet a fejsze a favágó ellenében, és a bot sem suhogtathatja azt, akinek a kezében van! (15) Bizony elsorvad mindenki és minden, ha az Úrban nem lel örök megváltásra (16).

– 4. Áldott legyen az Isten, hogy népét megtartotta, rajtunk könyörült, sorvadó életünket kézbe vette, megmetszette a próbák idején, megöntözte, majd magához kötötte azt, mint düledező növényt a karóhoz, hogy végképp el ne sorvadjunk; se az önhittségben, se a csüggedésben, és hogy végképpen el ne sorvadjon halandó életünk! Jézus Krisztust – aki karácsonykor született és húsvétkor feltámadott – az éltető víz, az élet kenyere, minden, egyébként elkerülhetetlen sorvadás egyetlen áldott, örök orvosa.

Jelenések 4

182. dicséret