IMÁDKOZZUNK a Hóseás könyve 13. fejezetének első hat verse alapján!

– 1. Magasztalunk Istenünk, leborulunk Teelőtted; valljuk, hogy Te vagy az Úr; Terajtad kívül nincs más Isten, nincs más szabadító (4).

– 2. Hálát adunk neked, Istenünk, mert szabadító hatalmadat megmutattad rajtunk, méltatlanokon.

Hálát adunk neked azért, hogy nem engedted el a kezünket, akkor sem, amikor hitetlen és hiábavaló életünk annyi gyalázatot művelt, „ezüst- és aranybálványokat csókolgatva”, önző önmagunkért és érdekeinkért minden beáldozva (1–2).

Hálát adunk neked, hogy szabadító irgalmadat akkor sem vontad meg tőlünk, Urunk, amikor életünk olyanná lett, mint a korán tűnő harmat, mint a szélsodorta pelyva. Mi már megdöbbeni sem tudtunk ezen, nemhogy bűnbánatot nem tartottunk efelett, hanem számos „mániával” ütöttük el az ítéletes jeleket.

Hála neked, hogy a Te szabadító szeretetedtől senki és semmi sem választhatja el népedet (Róma 8,38–39); – mert mi, a Te kiválasztó kegyelmed által, végül nem ismerhetünk rajtad kívül más Istent, más szabadítót, csak Téged (4).

Köszönjük, Urunk, hogy vezettél és megtartottál bennünket a pusztaságban, a kiszikkadt földön (5), hogy azt a források völgyévé tehessük általad (Zsoltárok 84,7).

– 3. Könyörgünk, Urunk, áldd meg népedet, életünket, szolgálatainkat!

Őrizz meg bennünket azoktól a bajoktól, amelyekben nem tudnánk hittel megállni; de óvj meg a sikeres „jóllakás” felfuvalkodottságától is!

Urunk, add a Te erődet a bajokban!

Urunk, őrizd meg a ránk bizott kis gyülekezetet, a családunkat, a szeretteinket!

Add, Urunk, hogy mindenben a Te dicsőségedre élhessünk; népedet, örökségedet építve; mások számára is áldásként! (6)