NEKÜNK MÁR „VAN”!

– 1. Jézus Krisztusban mindenünk megvan! (25) Üdvösségünk van. Az Úrtól kaptuk, ajándékba, érdemtelenül, amink van.

– 2. Akinek pedig van, az nem rejti el, nem szégyelli, hanem nyilvánvalóvá teszi azt, amit az Úrtól kapott. A lámpásnak elrejtve nincs értelme, csak a lámpatartóban, ahol világít (21–22).

– 3. Jézus megfordítja a gondolatot. Ugyanis amilyen mértékkel mi mérünk másoknak, az annak a jele, hogy tudatában vagyunk-e annak, hogy nekünk mennyi mindenünk van, és kitől kaptuk azt. Aki tudja, hogy őneki mennyi mindene van, és hogy ezt ajándékba kapta, az az ember továbbad abból másoknak. Mindenkinek nem tudunk adni, de vannak olyan emberek mindig az életünkben, akiknek adunk: Igét, evangéliumot, ennek nyomán konkrét segítséget, támogatást, erőt és vigaszt. Ilyenkor Krisztust adjuk. Amilyen mértékkel mérünk másoknak, az jele az üdv-bizonyosságunknak. Nem érdem, hanem pecsét (24).

– 4. Aki pedig tudja, hogy őneki mennyi mindene van, ezért hálából ad abból másoknak, az „gazdagszik” meg igazán már ebben a világban is, mert annak még adatik. De aki állandóan panaszkodik, mert azt hiszi, hogy őneki nincs, attól azt is elveszik, amilye van (25).

5Mózes 14

358. dicséret