– 1. A vőlegény hívásával, sürgetésével zárul a költemény: A Biblia utolsó lapjai is a mennyei vőlegény imádságos „sürgetésével” zárulnak: „Jöjj, Uram Jézus!” (Jelenések 22,20)

– 2. Jöjj, Uram Jézus! A Te jelenléted teszi „érzékennyé” a házasságot, amelyben csókkal is kimutathatjuk szeretetünket (1), gondoskodhatunk a másikról, annak kedvére is járhatunk (2), megölelhetjük egymást (3). Sok gyerek említi felnőttként, hogy soha nem látta a szüleit úgy, hogy szeretetüket kimutatták volna egymás iránt. Pedig fontos jelzések, minták ezek.

– 3. Jöjj, Uram Jézus! A Te jelenléted váltja meg a házasságot a „pusztaságtól” (5), minden kísértéstől (4), a sokféle módon működő, „üzletszerű” szerelemtől (11). Az Úr megerősíti, összetartja a házasságot, mennyei erejével, amely erősebb még a halálnál is. Jézus Krisztus az üdvösség örömével pecsételi meg házasságunkat (1Péter 3,7). Jézus Krisztusban a házastársak az üdvösség kegyelmében is egyetlen társak egymás számára (12), így a házasság az a hely lesz, ahol üdvösséges, maradandó örömmel lehet „lobogni”, minden „józanság” után (6–7).

Galata 6,11–18

230. dicséret

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz

Az Énekek éneke véget ér, de nem befejezett.

A vőlegény hívásával, sürgetésével zárul a költemény:

– Siess, hozzám szerelmesem! – így sürgeti őt a menyasszonya.

A Biblia utolsó lapjai is a mennyei vőlegény imádságos „sürgetésével” zárulnak: „Jöjj, Uram Jézus!” (Jelenések 22,20)

De jó hallani és meghallani a vőlegény bíztató, bizonyosságot adó válaszát: „Bizony, hamar eljövök.” (Jelenések 22,20)

Az Énekek énekének felépítése is elsegít az üzenethez.

Az udvarlás, benne vágyakozással, bizonytalansággal, egymás dicséretével, a másik elvesztése iránti félelemmel, ismétlődő refrénekkel, képezi az első szakaszt (1–3,5).

Az esküvő, lakodalmasmenet és nászéjszaka megéneklése a második szakasz (3,6–5,1).

Ezt követi a házasság kiteljesedésének leírása, ahol meg kell küzdeni a fenyegető közönnyel, újra és újra keresni kell és meg kell találni egymást, hogy egymás kölcsönös dicséretében, tiszteletében, szerelmében megerősödve töltse be küldetését házassági szövetségünk (5,2–8,4).

Végezetül majd az Énekek éneke a szerelem erejéről szól (8,5–7), majd visszatekint a korábbi történésekre (8,8–14).

A házasság Isten emberrel kötött szövetségének megjelenítése (Efezus 5,21–33; Jelenések 21,2).