KARÁCSONY: AZ IDŐ TENGELYE, „közepe”, az idők teljessége (Galata 4,4–5), amely egyértelműen elhatárolja a dolgokat (Zsidókhoz írt levél 4,12–16), hogy aztán Isten szeretetében és rendjében, újra összekösse azokat.
– 1. A hamis próféta a saját gondolatait, érzéseit, meglátásait hirdeti, a saját „lelkéből”, bölcsességéből szól, az érdekei szerint; – miközben Istenre hivatkozik (25–27).
– 2. Karácsony csodája éppen az, hogy Isten egyértelműen kijelentette magát egyszülött Fiában, Jézus Krisztusban. Ettől kezdve ne várjunk többet, más csodát, és ne magunkból induljunk ki. Isten kívülről érkezik meg hozzánk, hogy Szentlelke által birtokba vegye gyarló testünket és lelkünket (28).
– 3. Nincs min vitatkozni! Mi köze a szalmának a tiszta búzához? – kérdezi a próféta, Isten követeként (28). Jézus Krisztusra tekintsünk, Őt kövessük, Őt hirdessük, az Úr megváltó szeretetét. Aki Jézus Krisztusban van, az Őt hirdeti, túl minden szokáson, tanon, írásértelmezésen, kegyességen. Ha Őt hirdetjük, nem tévedhetünk!
Zsidók 13,7–25
315. dicséret
December 25. – karácsony első napja – A teljes igemagyarázat
(28) „…aki Igét kapott, hirdesse…” (Jeremiás 23,23–40)
KARÁCSONY: AZ IDŐ TENGELYE, „közepe”, az idők teljessége (Galata 4,4–5), amely egyértelműen elhatárolja a dolgokat (Zsidókhoz írt levél 4,12–16), hogy aztán Isten szeretetében és rendjében, újra összekösse azokat.
– 1. A hamis próféták hazugságainak folyamatos említése ma is elevenünkbe vág.
Hiszen a hamis próféta a saját gondolatait, érzéseit, meglátásait hirdeti, a saját „lelkéből”, bölcsességéből szól, az érdekei szerint.
A hamis próféta bűnét csak hatványozottan súlyosbítja az; hogy eközben Istenre hivatkozik.
Ma is gyakran leszünk hamis prófétákká, talán éppen akkor, amikor vadul meg vagyunk győződve igazunkról, ám Isten ügye mögött mégis csak magunkat képviseljük (25–27).
– 2. Karácsony csodája éppen az, hogy Isten egyértelműen kijelentette magát egyszülött Fiában, Jézus Krisztusban.
Ettől kezdve ne várjunk többet, más csodát, és ne magunkból induljunk ki.
Isten kívülről érkezik meg hozzánk, hogy Szentlelke által birtokba vegye gyarló testünket és lelkünket (28).
– 3. Nincs min vitatkozni!
Mi köze a szalmának a tiszta búzához? – kérdezi a próféta, Isten követeként (28).
Jézus Krisztusra tekintsünk, Őt kövessük, Őt hirdessük, az Úr megváltó szeretetét.
Aki Jézus Krisztusban van, az Őt hirdeti, túl minden szokáson, tanon, írásértelmezésen, kegyességen.
Hiszen csakis a Jézus Krisztusba vetett hitünk határozhatja meg az imént felsoroltakat.
Ha Őt hirdetjük, nem tévedhetünk!
