MENNYBE MENT URUNK, JÖJJ VISSZA MIELŐBB! – 1. Áldott légy, Urunk, mert feltámadtál, mert Te vagy az Úr! Igéd és Lelked által mi minden körülmények között tudjuk, hogy Te vagy az Úr! A Te erőddel kitartunk (Filippi 4,13). – 2. De nagyon várunk, hogy teljessé, maradéktalanná tedd, amit elkezdtél. Ugyanis még mindig sok az olyan eset, mint ami Nábóttal történt: soha nem elég, amink van; mindig több kell; ezért megkívánjuk a másét; duzzogunk, ha nem lehet a miénk; aljas módon megrágalmazzuk és megkövezzük a másikat, mintha mi tökéletesek lennénk; és gond nélkül birtokba vesszük a másét; még meg is magyarázzuk, hogy ezt miért lehet… – 3. Áldott légy, hogy ennek ellenére mégis Te vagy az Úr, mert mindenben, ami ennek ellenkezője, az a Te áldó jelenléted bizonysága. Minden elégedettségben, hálaadásban, hűségben, önzetlenségben, lemondásban, önmegtagadásban, segítő szeretetben, másik melletti kiállásban Te mozdulsz, aki nemcsak a mennyben vagy, hanem közöttünk is!

Róma 3,21–31

358. dicséret