DÁVID INTELMEI egyrészt egy hívő ember, másrészt egy politikus rendelkezései, aki az utódja számára is stabilizálni akarja hatalmát. – 1. Dávid kéri, hogy Salamon mindenben az Isten parancsai szerint cselekedjen. Valóban, Isten rendjében élve teljesedik ki az emberi élet (1–4). – 2. Dávid azonban a következő mondatában már ellene mond ennek, hiszen hatalmi indítékok alapján folytatja szavait Salamon felé, miszerint a potenciális bajkeverőket meg kell állítani, a támogatókat meg kell erősíteni. Így Jóáb (5–6), Simei (8–9)) és Adónijjá nem kívánatos (10–15), míg Brazillaj megdicsérendő (7). – 3. A helyzet ma is ugyanez? Az egykori nagy, ifjú, újító, lázadó titánok a hatalomban ugyanilyenek lesznek? Itt, a hasadt világban csak így működhet? Lehet–e a krisztusi „többet” nem hatalomban, nem pénzben, nem kapcsolatokban, hanem tényleg hitben megélni, ebben a világban, ahol minden csak erről szól? Mindenesetre lehet imádkozni: Jöjj, Urunk! (Jelenések 22,20).

2Korinthus 5,1–10

408. dicséret