Úgy dobog itt Isten törvényében az evangélium, a szigorban a kegyelem és a szeretet megtartó örömhíre, mint a kemény, ZÁRT MELLKAS ALATT AZ ÉLTETŐ, CSATTOGÓ SZÍV. – 1. Ez azt jelenti, hogy minden szabály értünk van, ahogy a mellkasunk alatt dobogó szív is azonnal jelzi a legkisebb rendellenességet is, hogy az életet szolgálja. Minden esethez szabott rendelet,* és minden egyértelmű tiltás,** csakis az életet, annak kiteljesedését szolgálja (1–16; 17–19). – 2. Nyilván, sok, itt olvasott rendelkezés az adott korhoz kötött, de még ezek is mindig túlmutatnak a konkrét eseteken az élet Urának szabadító szeretetére, aki minket megelőzve cselekedett értünk, mert kihozott bennünket a sokféle megkötözött szolgaság „Egyiptomából” (20). – 3. Ez a szabadító tény azonban hitre hív, alázatra és engedelmességre késztet, és irgalomra vezet mások irányában (21–30). Isten szabadításából életszentség következik.***

Máté 23,1–22

12. zsoltár

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

* Egy adott esethez szabott rendelet: kazuisztikus törvény; „ha”, „akkor”…

** Egyértelmű tiltás: apodiktikus törvény.

*** A szentség az istenhit és az emberszeretet egysége.

Ennek a szentségnek két konkrétuma olvasható a 27. versben, jó lenne megjegyezni végre, mert ebből fakad minden más hiteles rend és szeretet.

Enélkül félrever, majd megáll a szív: „Istent ne szidalmazd, és néped fejedelmét ne átkozd!” (27).

Bizony, beteg a szívünk, haldoklik az életünk…