GYŐZELEM, VAGY ÁLDÁS? – 1. Rebeka és Jákób győzni akartak. Aki győzni akar, az gátlástalan, hazug, emberi erővel tör előre.* Ezen a hitetlen hozzáálláson nincs ott az Isten áldása. Ennek a gyarló erőlködésnek az sem ad igazolást, hogy itt mindenki hibás, senki sem makulátlan, beleértve a rendelt időt fel nem ismerő, „tötyörgő” Ézsaut ugyanúgy, mint a már idős Izsákot is, aki ismeri az Úr szándékát (25,23), és mégis Ézsaunak akarja továbbadni a „stafétát”, Jákób helyett (5–25). – 2. Tehát, Rebeka és Jákób győzött, de életük nem ettől lett áldott. Hiszen semmit sem nyertek el, amit Isten nem adott volna nekik. – 3. Mindezek ellenére micsoda kegyelem, hogy ez a sok totális gyarlóság, hazugság, csalás sem akadályozhatja meg Isten áldását, kiválasztó, üdvözítő kegyelmének érvényre jutását (33). Ez a bizonyosság azonban előbb–utóbb megtisztít bennünket az aljas, erőlködő aljasságoktól, mert elég az Isten kegyelem (2Korinthus 12,9).**

Máté 11,1–6

290. dicséret

Hozzáfűzés az igemagyarázathoz:

* Aki győzni akar, az mindent elkövet, bevet, annak semmi sem drága, hogy célját elérje, és gyarló, gátlástalan, hazug emberi erővel tör előre.

** Mégis, ennek a hazugságokkal teli győzelemnek nagy ára van ebben a világban.

Isten nem veti el választottait (Róma 11,29), de e–világi következményeit hordozniuk kell: családjuk hosszú időre szétesett.