UGYANAZT A HELYZETET ALAPVETŐEN MÁSKÉNT ÉS MÁSKÉNT LÁTHATJUK, attól függően, hogy ki hol áll, és milyen helyzetből nézi azt. – 1. Az egész helyzet azután az egyetlen élő Isten után kiált, aki mindeneket együtt lát, mindeneket örökkévaló összefüggésből szemlél, és a vitathatatlanul igaz üdvösséges „rend” mentén értékel. – 2. Amit Cófár mond, a maga összefüggésében igaz is lehet. Cófár szemléletes képekben tárja elénk azt, ahogy a „bűnös” ember büszkesége, gazdagsága, a baj idején menekülése mind-mind hiábavaló; – mert gőgje (4–11), vagyona (12–23), oltalma (24–28) a büntetés idején (29) semmivé lesz örökre, mint a ganéj (7). – 3. Amit Cófár mond, mégiscsak részigazság. A szenvedő ember számára pedig nemhogy a részigazságok, önmagában az igazság sem jelent már semmit; – csakis az irgalom, könyörület, kegyelem és részvét lehet az egyedüli segítség és megoldás számára. – 4. Arról nem is beszélve, hogy Cófár ingerülten, indulatból, és nem kisebb gőggel tárja elő igazságának „gazdagságát”, mint amit beszédében ő maga is megítél (2–3). – Jöjj, megváltó Urunk, könyörülj rajtunk!
Cselekedetek 23,12–22
11. zsoltár
* A teljes igemagyarázat:
Jób és barátai vitájából szinte fájdalmasan hasít belénk a felismerés, miszerint UGYANAZT A HELYZETET ALAPVETŐEN MÁSKÉNT ÉS MÁSKÉNT LÁTHATJUK, attól függően, hogy ki hol áll, és milyen helyzetből nézi azt.
Cófár második megszólalását olvasva (1), és az eddigi párbeszédeket is szem előtt tartva, ez a felismerés már elevenné lesz számunkra.
– 1. Az egész helyzet azután az egyetlen élő Isten után kiált, aki mindeneket együtt lát, mindeneket örökkévaló összefüggésből szemlél, és a vitathatatlanul igaz üdvösséges „rend” mentén értékel.
– 2. Amit Cófár mond, a maga összefüggésében igaz is lehet, ahogy a másik két barát beszédének számos elemével is ez a helyzet.
Cófár szemléletes képekben tárja elénk azt, ahogy a „bűnös” ember büszkesége, gazdagsága, a baj idején menekülése mind-mind hiábavaló; – mert gőgje (4–11), vagyona (12–23), oltalma (24–28) a büntetés idején (29) semmivé lesz örökre, mint a ganéj (7).
– 3. Amit Cófár mond, mégiscsak részigazság. Ezt az olvasó a kerettörténetből is tudja.
A szenvedő ember számára pedig nemhogy a részigazságok, önmagában az igazság sem jelent már semmit; – csakis az irgalom, könyörület, kegyelem és részvét lehet az egyedüli segítség és megoldás számára.
– 4. Arról nem is beszélve, hogy Cófár ingerülten, indulatból, és nem kisebb gőggel tárja elő igazságának „gazdagságát”, mint amit beszédében ő maga is megítél.
Nem is veszi észre, hogy saját magát is megítéli, „kiprédikálja” (2–3).
– Jöjj, megváltó Urunk, könyörülj rajtunk.
