Valóban felnézhetünk A HIT BAJNOKAIRA, akik szenvedéseiket szó nélkül, teljes reménységgel hordozzák, a legnagyobb kínok között is. Sőt, a kómából felébredve máris szolgálnak, bizonyságot tesznek a kórtermi betegágyon másoknak. Őszinte tisztelettel tekintek ezekre a „hit-bajnokokra” magam is. – 1. Ugyanakkor ki kell mondani, hogy Jób nem ilyen „hit-bajnok”. Egyrészt fárasztja barátai folytonos beszéde, okoskodása, egyáltalán az emberek jelenléte. Ezek csak sokszorozzák szenvedéseit. Jób egyedül szeretne maradni az Úrral! (13–17) – 2. Másrészt semmit sem kíván jobban, mint azt, hogy az Úrral őszintén megbeszélhesse életét, örömeit, nyomorúságait, ifjúkori bűneit (26), kérdéseit egyaránt (18–22). Jób az Úr elé akarja terjeszteni ügyét (18). Most azt akarja, hogy róla legyen szó, hús és vér, valós, tényleges kérdéseiről, elmélet, szerep, elvárások, tanok nélkül. – 3. Áldott legyen az Isten, hogy Őelőtte megállhatunk így; – emberek előtt soha, de az Úr előtt igen. Áldott legyen az Isten, hogy Őelőtte feltehetjük a legvalósabb kérdéseinket is!

Cselekedetek 20,1–6

4. zsoltár

A teljes igemagyarázat:

Valóban felnézhetünk A HIT BAJNOKAIRA, akik szenvedéseiket szó nélkül, teljes reménységgel hordozzák, a legnagyobb kínok között is.

Sőt, a kómából felébredve máris szolgálnak, bizonyságot tesznek a kórtermi betegágyon másoknak.

Őszinte tisztelettel tekintek ezekre a „hit-bajnokokra” magam is.

– 1. Ugyanakkor ki kell mondani, hogy Jób nem ilyen „hit-bajnok”.

Egyrészt fárasztja barátai folytonos beszéde, okoskodása, egyáltalán az emberek jelenléte.

Ezek csak sokszorozzák szenvedéseit.

Jób egyedül szeretne maradni az Úrral! (13–17)

– 2. Másrészt semmit sem kíván jobban, mint azt, hogy az Úrral őszintén megbeszélhesse életét, örömeit, nyomorúságait, ifjúkori bűneit (26), kérdéseit egyaránt (18–22).

Jób az Úr elé akarja terjeszteni ügyét (18).

Most azt akarja, hogy róla legyen szó, hús és vér, valós, tényleges kérdéseiről, elmélet, szerep, elvárások, tanok nélkül.

– 3. Áldott legyen az Isten, hogy Őelőtte megállhatunk így; – emberek előtt soha, de az Úr előtt igen.

Áldott legyen az Isten, hogy Őelőtte feltehetjük a legvalósabb kérdéseinket is; – azt is, amit nem értünk; – mindent, ami felvetődik bennünk.

Áldott legyen az Isten, hogy erre Jób történetében, és a még inkább a feltámadott Jézus Krisztusban felbátorított bennünket; – akik Őnélküle korhadtan mállanánk szét, és molyrágta ruhaként, elsodort falevélként tűnnénk el; – de Őbenne megtart bennünket, kegyeleméből (23–28).

Ez a bizonyosság az élő hit, ami mindenestől ajándék és nem „bajnokság” kérdése.