Zénászt és Apollóst gondosan engedik útnak, hogy semmiben se legyen hiányuk (13). Fontos a segítség! Az azonban visszaélés, ha valaki mindig csak kér, és saját, vagy mások ügyéért semmit nem tesz.* Főleg nem lehetünk terméketlenek a jó cselekedetekben ott, ahol gyors, alapvető segítségre van szükség (14). Különösen segíteni, támogatni kell azokat, akik ennek a gyors, életmentő segítségnek hivatalos, elhívott szakemberei és szolgái: minden orvost, ápolót, szociális területen és szeretetszolgálatban dolgozót. Imádkozzunk is értük. Az alapvető segítségre szorulók esetében soha nem tehetünk különbséget. A mindennapi életben azonban az apostol is különbséget tesz, amikor először azokra tekint, akik egyek ővele a hitben (15). Minden ember terhét nem vehetjük fel, mert magunk is azonnal beleroppanunk azokba.** Az apostol magáról sem feledkezik el, miközben annyira figyel másokra: védett, biztonságos helyen akar áttelelni (12). Nem bűn, ha önmagunkat is merészeljük szeretni egy határig.

Zsoltárok 30

280. dicséret

* Aki pedig megtapasztalta a segítséget, az nem lehet irgalmatlan, vagy közömbös azokkal szemben, akik az ő közelében segítségre szorulnak (Máté 18,21-35).

** Minden gondolatot, pusztán szeretetből, nem tehetünk magunkévá, mert magunk is összezavarodunk, tévelygésre jutunk.