A Római levél 9-11. fejezete közötti szakasz a Biblia egyik legnehezebb egysége. A megértés helyességének alapfeltétele az, hogy figyelembe vesszük azt a keretet, amibe az apostol belehelyezi az itt olvasható Igéket. – 1. Először is az apostolnak fáj az, ha valaki Jézus Krisztustól elszakítva él. Legyen az bárki. De még nagyobb a fájdalom, ha test szerinti rokonaink között tapasztalunk hasonlót. Noha a végítéletet soha nem mi mondjuk ki (1-4). A megértés szempontjából ez egy szentlelkes alapbeállítódás, miszerint szüntelenül fáj, szomorúvá tesz, ha valaki átok alatt, a Jézus Krisztustól elszakítva éli az életét, testi szemeink megítélése szerint. Tehát, megfordítva a gondolatot: elfogadhatatlan az a lelkület, amely üdvbizonyosságának hevében merészeli feltenni a kérdést, hogy: „na de mi lesz a többiekkel?”; - és erre a kérdésre egyesekkel kapcsolatban szemrebbenés nélkül emlegeti a kárhozatot. Mert bizony, ez ma sem ritka jelenség. (Holnap folytatjuk…)

Ezsdrás 10,1-9

28. zsoltár