MI A LEGNAGYOBB OSTOBASÁG? – 1. Sok áldást tapasztalt meg Ászá, amíg bízott az Úrban. Erő feletti útját tiszta szívvel járta ez a király, egészen uralkodásának 35. évéig (15,19). – 2. Aztán folyamatosan belefáradt a sok küzdelembe, az „összevissza hit” és a hitetlenség elleni harcba, a testvérháborúba, az összesen 41 évnyi vezetésbe, és ostobán viselkedve, több területen is csúnyán elbukott. - Nem az Úrban bízott, amikor Baasá, Izráeli király ellenében, az arámi (szír) királyhoz, Benhadadhoz fordult segítségért, akit a templom kincseiből fizetett le (1-6). - Nem az Úrban bízott, amikor az őt megintő Hanáni prófétát börtönbe dugta, és másokra is gyanakvóan dühös lett (7-10). - Nem az Úrban bízott akkor sem, amikor megbetegedett (11-12). - Nincs nagyobb ostobaság, mint szem elől téveszteni az Urat (9). – 3. Urunk, óvj meg bennünket a végső bukástól, ha gyengén olykor el is hajlik az életünk. Az Úr szemei azonban áttekintik az egész földet (Zakariás 4,10). Ő nem téveszti szem elől övéit-minket, akkor sem, amikor mi ostobán másokra tekintünk Őhelyette (9).**
Lukács 22,14-23
439. dicséret
* A teljes magyarázat:
MI A LEGNAGYOBB OSTOBASÁG?
– 1. Sok áldást tapasztalt meg Ászá, amíg bízott az Úrban. Erő feletti útját tiszta szívvel járta ez a király, egészen uralkodásának 35. évéig (15,19).
– 2. Aztán folyamatosan belefáradt a sok küzdelembe, az „összevissza hit” és a hitetlenség elleni harcba, a testvérháborúba, az összesen 41 évnyi vezetésbe; és ostobán viselkedve, több területen is csúnyán elbukott.
- Nem az Úrban bízott, amikor Baasá, Izráeli király erődöt (Rámát) építő törtetése ellenében, az arámi (szír) királyhoz, Benhadadhoz fordult segítségért, akit a templom kincseiből fizetett le, majd a segítséggel legyőzött izráeli királyt kirabolta és magának épített erődöt abból (1-6).
- Nem az Úrban bízott, amikor az őt megintő Hanáni prófétát börtönbe dugta, és másokra is gyanakvóan dühös lett (7-10).
- Nem az Úrban bízott akkor sem, amikor megbetegedett (11-12).
- Nincs nagyobb ostobaság, mint szem elől téveszteni az Urat (9).
– 3. Urunk, óvj meg bennünket a végső bukástól, ha olykor gyengén el is hajlik az életünk, mert minket nem a tisztes temetés, a balzsam és az evilági „jó illatok”, valamint emlékező tüzek tartanak meg (13-14), hanem egyedül csak a Te Jézus Krisztusban közölt kegyelmed. Az Úr szemei azonban áttekintik az egész földet (Zakariás 4,10). Ő nem téveszti szem elől övéit-minket, akkor sem, amikor mi ostobán másokra tekintünk Őhelyette (9). Ez a mi egyetlen reménységünk; - erre alapozva pedig az, hogy Ő nem enged végképp elbukni, megszégyenülni; nem engedi, hogy így menjünk el ebből a világból.
** Kortörténet:
Ászá király (uralkodott Kr. e. 912-871), júdai király, Abijjá fia, aki nagy hűséggel szorította vissza az idegen kultuszokat; még nagyanyját, Maákát is megfosztotta királynői méltóságától emiatt. Az Úr nagy győzelmet adott neki az etióp Zerah király túlerővel büszkélkedő hada felett. Negyvenegy éves uralkodása végén azonban több területen is elbukott (2Krónika 16).
