Mi közünk nekünk Dávidhoz? Így lázadnak fel az északi törzsek, és elszakadnak déli testvéreiktől. A szakadás lényegi oka: Isten népének közösségében mindent az határoz meg, hogy mi közünk van nekünk Dávidhoz, illetve az Újszövetség felől megfogalmazva ugyanezt, mi közünk van nekünk Dávid „fiához”, Jézus Krisztushoz? Amennyiben többé nincs közünk a feltámadott Úrhoz, a mi Megváltónkhoz, bár előfordulhat, hogy nem szakadtunk el Őtőle; sőt, nagy kegyesen folyton Őt emlegetjük, de már régen nem vagyunk közösségben Ővele; akkor minden elkezd szétesni, szakadni, öncélúvá lenni. Így lesz az egyház is csupán egy szervezet, ahol mindenki Jézus Krisztusra hivatkozva mondja a magáét, de már nincs közösségben Ővele. Ez Isten népe kettészakadásának, hanyatlásának valóságos, teológiai oka.

Lukács 21,1-4

269. dicséret

* A teljes magyarázat:

Mi közünk nekünk Dávidhoz? Így lázadnak fel az északi törzsek, és elszakadnak déli testvéreiktől.

– 1. A szakadás lényegi oka: Isten népének közösségében mindent az határoz meg, hogy mi közünk van nekünk Dávidhoz, illetve az Újszövetség felől megfogalmazva ugyanezt, mi közünk van nekünk Dávid „fiához”, Jézus Krisztushoz? Amennyiben többé nincs közünk a feltámadott Úrhoz, a mi Megváltónkhoz, bár előfordulhat, hogy nem szakadtunk el Őtőle; sőt, nagy kegyesen folyton Őt emlegetjük, de már régen nem vagyunk közösségben Ővele; akkor minden elkezd szétesni, szakadni, öncélúvá lenni. Így lesz az egyház is csupán egy szervezet, ahol mindenki Jézus Krisztusra hivatkozva mondja a magáét, de már nincs közösségben Ővele. Ez Isten népe kettészakadásának, hanyatlásának valóságos, teológiai oka.

– 2. A szakadásnak vannak önző, történeti okai is. Az északi törzsek önállósodási törekvései már korábban is veszélyeztették Isten népének egységét, de Júda törzsének, valamint Dávid és Salamon királyok tekintélyének köszönhetően sikerült megőrizni az egységet. Ám, Salamon halálával az északiak vezére, Jeroboám hazatér Egyiptomból, hogy megvalósítsa magát és elképzeléseit (1-2).

– 3. A szakadás belső okai között Salamon királyt is meg kell említenünk. párhuzamos történeti leírásokból tudjuk, hogy Salamon elhajlott a „sikerei” csúcsán, és mint korának gyermeke, nem pedig, mint Isten gyermeke viselkedett a dicsőségében. Nagy kísértés ez, pedig minden itteni dicsőség elmúlik, ezért soha nem lehetünk elbizakodottak, hanem csak hálával szolgálók, bárhol, bármikor. Salamon gazdagságának nagy ára volt, mert robotolt az egész nép, súlyos igát hordozott mindenki, miközben idegen feleségeket hozott udvarába, akik befolyásolták a királyt (1Királyok 12,1-24). Szögezzük le, hogy minden „jólétnek, sikernek, gazdagságnak”, egy határon túl nagy ára van. A krónikás kiemeli Salamon páratlanságát, de most kiemeli ennek árát is. Nagy nyomorúság kezdődött Salamon halála után, hiszen kettészakadt Isten népe. Roboámnak, Salamon fiának szemére vetik azt a terhet, amit Salamon király rájuk helyezett, mint súlyos igát (1-2). Nem azt kérik, hogy vegye le a terhet róluk, mert munka nélkül nincs áldás, hanem azt, hogy könnyítsen a terheken. Persze az ezzel előálló Jeroboámot saját érdekek, ambíciók is vezették. Ez ugyancsak vitatható, mert a törekvő ember mindig talál valamit, amibe beleköthet, joggal, vagy kevésbé joggal, de kellő csúsztatással mindig jogosnak tűnően; - és így ő a reflektorfényben lehessen.

– 4. A szakadás részletes okait is felsorolhatjuk:

- Roboám tanácsot kér Salamon véneitől, akik azt tanácsolják, hogy könnyítsen a terheken, és örökké szeretni fogják őt (6-7). De Roboám nem a vének, hanem a szintén vehemens és törekvő ifjak tanácsát fogadta meg (8-11). Bizony, életbevágó döntések ezek.

- Kell a szigor, de az szeretetből fakadjon, és mindig legyen határa.

- Kell a látható eredmények csodája, mint Salamon életében, és kell az ebbe belefektetett munka, áldozat, sokszor az időleges robot, de az soha ne legyen határtalan, nyomorúságos, elviselhetetlen és ne legyen bántó mások számára; ami által mások megirigyelnek, megutálnak minket, és sokféle gyarló törekvést felélesztenek.

- Kell a tapasztalatból fakadó higgadt tanács, amely Isten népének ügyét szolgálja, és szükséges a rendben, a szigorban is a szeretetet.

- De kell annak alázatos belátása is, főként a törekvő ifjak esetében, hogy nem miénk a világ. Kell a több hit és alázat az ifjak számára is. Sokat beszélünk az ifjakról, ők a jövő, de nem a mostani állapotukban, hanem alázatukkal és tisztelettudásukkal. Salamon is hibázott, de ifjai még inkább.

- Ez a hiba hosszú nyomorúság kezdetévé lett (12-19). Jeroboám király lett északon, Roboámnak pedig a déli országrész maradt; ettől kezdve a két országrész háborúzott egymással, Istennel és folyton taktikázott a környező nagyhatalmakkal. Ezen a lelkületen nincs áldás.