Kinek az életét ízesíted meg, kinek vagy fénylő lámpása, kit oltalmazol? Kinek számára teszed láthatóvá az Urat, mint ahogy a hegyen épített, még romjaiban is felkiáltójeles vár látható; hát, ha még ép is lenne, és oltalmat is adna? - Másként kérdezve lesz eleven az üzenet: kiknek az életét keseríted meg, kit hagysz árván és „sötétségben”, kit dobsz oda oltalom helyett a saját érdekeidnek, kit botránkoztatsz meg? - Még döbbenetesebb az Ige, ha mindezt közösségi értelemben vetjük fel: kik, miért keserítik meg ezt a világot, miért takarnak le minden fénylő lámpást? Miért akarják ezek a megnevezhetetlen valakik, hogy az érdek, a haszon, a „még több” mindent vigyen? Bizony, mondjuk ki az Ige szavaival, hogy semmire való az a világ, amiben élünk, kidobandó, eltaposásra méltó (13), megérett az ítéletre. „Könyörülj Krisztus herceg!” (Villon)

Ézsaiás 34

49. zsoltár

* A teljes magyarázat:

Mi a keresztyénség, kicsoda a Krisztust követő ember? Szemléltetve, képekben kapjuk a választ.

- Olyanok vagyunk, mint a só, mint a lámpás, mint a hegyen épített város (13-15). A só ízesít, a lámpás világít, a város oltalmaz; egyik sem önmagáért van, hanem másokat szolgál, miközben van „Valaki”, aki mindegyiket kézben tartja: vagyis az Úr az, aki sóz, aki meggyújt, aki felépít. A megízetlenült só, a letakart lámpás, az üres és eldugott város értelmetlen. Jézus Krisztus kezében nyer értelmet a saját életem, másokkal „jót” cselekedve, miközben felragyog közöttünk az Isten dicsősége (16).

- Kinek az életét ízesíted meg, kinek vagy fénylő lámpása, kit oltalmazol? Kinek számára teszed láthatóvá az Urat, mint ahogy a hegyen épített, még romjaiban is felkiáltójeles vár látható; hát, ha még ép is lenne, és oltalmat is adna?

- Másként kérdezve lesz eleven az üzenet: kiknek az életét keseríted meg, kit hagysz árván és „sötétségben”, kit dobsz oda oltalom helyett a saját érdekeidnek, kit botránkoztatsz meg?

- Még döbbenetesebb az Ige, ha mindezt közösségi értelemben vetjük fel: kik, miért keserítik meg ezt a világot, miért takarnak le minden fénylő lámpást? Miért akarják ezek a megnevezhetetlen valakik, hogy az érdek, a haszon, a „még több” mindent vigyen?

Bizony, mondjuk ki az Ige szavaival, hogy semmire való az a világ, amiben élünk, kidobandó, eltaposásra méltó (13), megérett az ítéletre. „Könyörülj Krisztus herceg!” (Villon)