Minden durvaság, tettlegesség: istentelen; - hivatkozzon bármilyen istenre, vagy igazságra; és valójában az élő Isten ítélete alatt áll, halálban van. Ámósz Jeruzsálemből származott, de az északi országrészben prófétált, II. Jeroboám izráeli király ideje alatt (Kr. e. 787-747), főként Samária fővárosában. Amószt akkor hívta el az Úr, amikor az északi országrészben gazdasági fellendülés, jólét uralkodott és nemcsak Izráel, hanem annak szomszédjait is magabiztossá, jóllakottá és istentelenné tette. Az ilyen ember az embertársaihoz kegyetlen, durva, hatalmával visszaél. Ámósz először a környező népek embertelen durvaságát ítéli el, mint Isten követe.* Három, sőt négy vétke van ezeknek; azaz halmozzák a tetten érhető vétkeket, nem segítik, hanem bántják egymást. A helyzet ma is ugyanez, irgalmatlanabb az ember, mint az állat, legyen az bármelyikünk, csak „alkalom” kérdése az egész. Amíg Jézus Krisztus irgalma nem járja át az emberi szíveket, addig nem is lesz ez másként.**

1Timóteus 1,1-11

370. dicséret

* …Arámot, azaz Szíriát és annak fővárosát (2-5), a filiszteus Gázát (6-8), a főniciai gazdag kereskedővárost, Tíruszt (9-10), a testvérnép Edómot (11-12), végül a mai Jordánia fővárosában lakó ammóniakat (13-15).

** …addig ítélet és nem kegyelem alatt vagyunk, és ez jólétben és nyomorban, vagyis minden helyzetben meglátszik rajtunk. Nem vallás és valamiféle „igazság” kérdése a Krisztus ügy; mert ez ténykérdés; - hiszen megzabáljuk egymást, legyünk vallásosak, vagy istentelenek, nem számít, ha Jézus Krisztus irgalma nem lesz úrrá az emberi élet felett.