Hogyan intsünk? – 1. A krisztusi ember senkit nem akar megszégyeníteni, de szükség esetén felelőssége inteni a másikat. Szentlelkes művészet úgy meginteni a másikat, hogy abból megújulás szülessen és ne megkeményedés (18), mert az, akit megintünk, féltő, atyai szeretetünket tapasztalja, és nem valami ó-emberi, kioktató felsőbbrendűséget (14-15). – 2. Az intés feltétele mindenekelőtt a hitelesség, amelynek nyomán kiábrázolódik bennünk és munkatársainkban a Krisztus. Pál is csak erre alapozva kérheti, hogy a korinthusiak legyenek az ő követői, vagyis az őbenne és munkatársaiban kiábrázolódó Krisztus Jézus követői (16-17). Nézzétek meg, hogyan élek, - hangsúlyozza Pál (17). – 3. Adódhatnak azonban olyan kaotikus helyzetek, amikor az ügyért felelős krisztusi ember komolyan elgondolkozik azon, hogy meddig lehet szelíd lélekkel kézben tartani a dolgokat, és melyik az a pillanat, amikor botra van szükség (21). Hányszor érvényesül Isten népe között is, hogy a nyulat megeszi az oroszlán, és kész. Mondjuk ki, ez mégis csak a látszat, mert Isten országának ereje Jézus Krisztus keresztjében van (20), vagyis a bot soha nem lehet a végső megoldás.

2Királyok 3

471. dicséret