PÁL FESZTUSZ ÉS AGRIPPA ELŐTT. Tanulságos, ahogy Fesztusz szóba hozza Heródes Agrippa király előtt Pál ügyét, és az általa képviselt ügyet, Jézus Krisztus ügyét (14).* Fesztusz így fogalmaz: - a zsidóknak valami vitás kérdéseik vannak a maguk vallásáról, egy bizonyos meghalt Jézusról, akiről Pál azt állítja, hogy él (19); - én nem tudtam eligazodni ezekben a kérdésekben (20); - de semmi büntetendőt nem találok ebben az egészben, hiszen saját vallási ügyükről van szó, ezt pedig intézzék el maguk között (25). Két vezető ember áll előttünk, a császár megbízottai, akiknek fogalmuk sincs, milyen ügyben kell nyilatkozniuk. Ha pedig a vezetők ilyenek, a tömeg csak elesettebb állapotban lehet. Na de honnan tudnának az Isten ügyéről? A nagy lehetőség most adatott meg számukra, amikor Pál bizonyságot tesz előttük. Ma is, hogyan tudnának a vezetők, az emberek, Isten ügyéről, Jézus Krisztus evangéliumáról, ha nem hangzik a tiszta bizonyságtétel. Rettenjünk bele a felelősségbe, hogy Isten ránk bízta a Jézus Krisztus ügyéről való hiteles tanúskodást; nem az eredményt, hanem a tanúskodást.**

2Mózes 10

168. dicséret

* Minden erőltetés nélkül sok párhuzamot vonhatunk a mára nézve, Fesztusz megnyilatkozásából kiindulva, a Szentlélek által.

** Nagy szükség van erre a tiszta, igei, hiteles tanúságra, mert nagy a káosz, és az emberek nem tudnak eligazodni, sem ebben, sem másban, és a Megváltót is legfeljebb valamiféle Jézusnak emlegetik, némelyek ügyeként; miközben tévelygésükbe, legyen az komfortos, vagy koldusszegény, belehalnak.