A déli országrész elfoglalásának leírásánál, az egyes városok legyőzésénél mindig ugyanaz a formula tér vissza: ugyanúgy bántak lakóival, mint a többi város lakóival, mindenkit kiirtottak (28-43). – E nehéz részek másik magyarázati módja. Vannak számtalanul olyan magyarázatok is, amelyek átvitten, allegorikusan értelmeznek. Ezek a magyarázatok abból indulnak ki, hogy az Úr segíti népét, itt valójában az Úr cselekszik (14; 42), Ő ad győzelmet, Ő ad parancsot az öldöklésre (41), népe csak engedelmes eszköz mindebben. Miért? Azért, mert a régit gyökeresen ki kell irtani, hogy új kezdődjön, de megmenekülnek azok, akik bejutnak a megerősített városokba (20), és ez a megerősített város Jézus Krisztus megváltó oltalma, amely a pogány menekülők számára is készen áll. A „régivel” nem lehet közösködni, mert magával ránt, mindenestül ki kell irtani azt, a nap sem nyugszik le a „régi” teljes pusztulásáig (12-13). Isten ad minderre felhatalmazást, mert félti népét, hogy megalkuszik a „régivel”, ha az ott marad a közelében. Isten szent, öljük meg mi is magunkban a tisztátalanság minden fajtáját.*

Kolossé 3,12-17

489. dicséret

* Isten szent, öljük meg mi is magunkban a tisztátalanság minden fajtáját, ahogy Józsué kiirtotta a tisztátalan népeket, akik ráadásul szövetkeztek Isten és népe ellen. Végül is ők kezdték. Ez a magyarázat rámutat az emberi szövetkezés különböző, gyarló fajtáira is (1-5). Egyedül az Istennel való szövetség áldott. Isten népének nagy győzelme a Jézus Krisztusban adott győzelem előképe, bűn, betegség, halál, minden gonosz ellenség felett, a gonosz felett (25). Így tesz majd az Úr minden ellenségünkkel.