Rettenetes képekkel írja le a próféta Isten haragját. Isten haragja az ember számára a vég (3). Ezt a haragot sok féltőn szerető figyelmeztetés előzte meg, mert Isten meg akarta menteni népét. A harag napján azonban már hiába minden megtérésre irányuló kísérlet (25-26). Isten haragjának végső célja az, hogy az embervilág számára bebizonyítsa, hogy Ő az úr (27). Gondoljunk csak bele, miről van itt szó, hiszen hétköznapi tapasztalataink is hányszor azt igazolják, hogy az emberek minden jóindulattal visszaélnek, és csak akkor értenek, amikor az ember kiteszi az öklét, és abba belefutnak. Akkor döbbennek rá a szabályokra, arra, hogy mi a rend, adott helyzetben ki az úr. Igei értelemben, teológiai magasságokban, de ugyanerről van szó. Figyeljünk fel arra is, amit többször hangsúlyoz a próféta, hogy Isten haragját megérdemelték azok, akiket érint (8), és ebben az esetben Isten saját népét bünteti, mert elsősorban saját népén kéri számon szabadító szeretetének látható következményeit. Isten népe azonban engedetlenné lett. Nemcsak rosszat tett ez a nép, mert cselekedeteink ebben a világban soha nem tökéletesek; hanem arról van itt szó, hogy Isten népe teljesen elromlott, elfajzott.*

János 11,1-16

408. dicséret

* Az istentiszteleti élet bálványimádássá lett. Az emberek közti kapcsolatokat pedig törvénysértés, bűnös uralom, kevélység, erőszak és vérontás jellemzi (10-11). A teljes romlottság ma sem túlzás, ha Isten világosságában tekintünk erre a világra. A bűnnek pedig Isten előtt is meg van a következménye (4). Isten ugyanis nem következmények nélküli Isten. Isten nagy kegyelme, ha valakinek megfordul az élete, újjászületik, és Jézus Krisztus követőjévé lesz. Az ő számára is lehet ebben a világban következménye az engedetlenségnek, de annak már nincs örökkévaló következménye, Jézus Krisztus kegyelme által. A harag napja megtérésre hív.