A mai Ige lényegi kapcsolatban áll Simeon történetével,* hiszen vannak olyanok, akik már a gyermek Jézusban meglátták a „többet”, mint a templomi tanítók; de nem mindegy, hogy „milyen többet” látunk Őbenne (46-47). - Simeon meglátta a gyermek Jézusban a Krisztust, az üdvözítőt, az ígéretek beteljesedését, a minden nép szeme láttára készített világosságot (29-32). - Jézus Krisztus azonban nemcsak sokak felemeltetésére, hanem sokak elesésére is érkezett; hiszen lesznek olyanok, akik még Őneki is ellene mondanak. A „felemelteknek” pedig sok szenvedést, tőrt kell elhordozniuk e világban, az Ő ügyéért. Ez a tőr ugyanakkor szétválasztja, elválasztja egymástól a dolgokat. Jézus Krisztusban az ítélet is megkezdődött. Jézus Krisztus azért jött, hogy minden szív indulata világossá legyen (34-35). - Egyszer egyértelművé lesznek a dolgok: ami itt keveredik, az ott szétválik, itt azonban a szétválasztás nem a mi gondunk (Máté 13,24-30). - Simeon nem a saját erőfeszítésének eredményeként lehetett ilyenné, hanem Isten Szentlelkének munkájaként adatott neki mindez, hiszen a Szentlélek volt rajta (25). 

Jeremiás 4,19-31

256. dicséret

* Maradjunk ma még Simeonnál, hogy a tegnapi gondolatsor teljesebb lehessen.