Nem azért kell új éneket énekelni, mert nem jó a régi, hanem azért, mert Isten népe új felismerésre jutott: új üzenetet kapott az Úrtól. Minden formai megújítás valamilyen tartalmi megújuláshoz kötött, és nem történhet csak azért bármiféle megújítás, mert minden nemzedék meg akarja mutatni magát az időben, még az egyház idejében is. Nem kell új ének, új forma, ha nincsenek új felismerések (1-2). - Az új felismerés az, hogy Isten a nem zsidók, a pogányok Istene is. Isten szabadítása minden nép szabadulását jelenti. Bizony kell az új ének, nem maradhat el az új ének, ha az ember tud örülni a másik üdvösségének is, ha az ember örömmel veszi azt az evangéliumot, hogy Isten nemcsak nekem, hanem másoknak is szabadítást készített (3).*

Zsidók 9,1-14

162. dicséret

* Ez a felismerés megérdemli az új éneket, azért is, mert ehhez a felismeréshez társul az a bizonyosság, hogy az egész föld az Úr kezében van, és minden méltatlanság és igazságtalanság ellenére érvényesül ebben a világban az Úr igazsága, a Tőle való rend, élet és harmónia. Ez a bizonyosság, minden látható és halálos ingatagság ellenére szilárddá teszi Isten hívő népét, mert tudjuk, szilárdan áll a világ is, isteni „talapzaton” (10-13).