Hálát adunk az Úrnak, mert világot teremtett, és alkotásainak örvendezhetünk. Mindig azt lássuk meg, amink van, és ne azt, amink nincs; valójában gazdagok vagyunk (2-5). - Adjunk hálát azért is, hogy Isten nem hagyta magára ezt a világot; akkor sem, amikor az kipördült szellemi-lelki tengelyéből, mint egy elszabadult pörgettyű, amikor kiesik a gyerek kezéből, és ide-oda csapódik a szobában. Isten lehajolt érte, felvette, helyre állította: vagyis Isten kezében vagyunk továbbra is, aki érvényesíti igaz rendjét ebben a világban, és nem engedi, hogy az emberi gonoszság egy határon túl romboljon (6-12). Egykor győzni fog az Úr életet szolgáló, igaz, igazságos, szeretettel teli rendje (13-16). - Jó ezt tudni, mert rengeteg az ostoba, gonosz ember (7). 

Zsidók 7,1-10

92. zsoltár