Isten védi a házasságot, megköveteli a hűséget (11). Miért csak a feleség eltévelyedésének lehetőségéről beszél az Ige. Nem csupán arról van itt szó, hogy egy „férfijogú” társadalom megfogalmazása ez. Isten Igéje itt arra mutat rá, hogy a nők viselkedése nyithatja meg mindig a kaput az eltévelyedésre, akár érzelmileg, akár a konkrét házasságtörésre. A nő Istentől kapott felelőssége, hogy férjének akarjon tetszeni, és ne viselkedjen kihívóan senki mással, ha pedig bárki közeledni akarna felé, azonnal jelezze a riasztó távolságtartást. Nagyon rideg gondolatok ezek? Vegyük tudomásul, Isten nagy mélységektől véd, nemcsak minket, hanem családunk valahány tagját.* Az „átokhozó víz” (24), amellyel kiderítették a hűséget, vagy a hűtlenséget, korabeli szokás; de a lényeg, Isten színe előtt történt, ez a döntő, hirdetve, hogy tisztázni kell a dolgokat, a házasságban különösen, tisztázni és rendezni. Erre pedig csak az Úr színe előtt van esély (16). Ma már magunk döntjük el a dolgokat, éppen ezért nem tisztázódnak és rendeződnek dolgaink, hanem sorvadnak és megbuknak házasságaink. Persze nagy baj az is, amikor a házasságban ugyan nem merünk félrelépni, de paráználkodunk máshol, az élet ezer területén. Mennyi kielégíthetetlen, és mindig újat akaró ember nyüzsög ezen a világon! Urunk, adj hűséget, de tégy hűség forrásává bennünket azzal, hogy mi, hitben járók, nem leszünk féltékennyé, még okkal sem!

2Korinthus 11,1-15

200. dicséret

* Ahol nagy a veszély, ott nem lehet szép szavakkal érvelni és kérlelni. Az óvatlan gyereket vagy azonnal elrántom a közeledő autó elől, amely elé kirohant, még ha beletörik is a karja, vagy ott tapossák agyon.