A 17-26. fejezeteket a Szentség törvényének nevezik. Isten szent, népe is legyen szent. A szentség azt jelenti, hogy az isteni rend életet szolgáló szabályai kényszer nélkül irányítják, betöltik az életünket. Az ószövetségi nagycsaládban több generáció, akár négy nemzedék lakott együtt, gyermekekkel, azok házastársaival, unokákkal. Ebben a zárt közösségben rendet kellett tartani. A vérrokonságban lévők, Isten akarata szerint, e körön kívül keressék a társukat. Az Úr ezzel a következő generáció testi és szellemi egészségét védi. Lám, hangsúlyozza az Úr, az előttetek járók kipusztultak, mert nem vették komolyan ezeket a rendelkezéseket, ti vegyétek komolyan, hogy éljetek. Isten véd minden gátlástalanságtól, véd minden kísértéstől, szexuális eltévelyedéstől, ezzel védi a családot, a házasságot. A szexualitás Isten ajándéka, a testi szerelem fontos, de az általa rendelt meder szabadságában. Mennyi testi, lelki, szellemi, hitbeli betegség következik abból, ha eltérünk ezektől a rendelkezésektől.