A napba öltözött asszony vajúdik (2), gyermeket szül (5): Fiút! A kép Isten népének, gyülekezetének vajúdására utal, miszerint csak szenvedéseken, életveszélyes próbákon át töltheti be szolgálatát az egyház ebben a világban. Ahol Jézus Krisztus „születésére”, jelenlétére várnak, ahol Őbenne hisznek, az Ő evangéliumát hirdetik, ott azonnal megjelenik a „sárkány”, amelyik mindenestül fel akarja falni a Krisztus-ügyet. Az istenellenes hatalom félelmetes, kozmikus méreteket is ölthet (4). A látomás azt is hangsúlyozza, hogy ez az Istennel, Krisztussal és így az élettel szembeforduló „ős ellenség” nagyon is reális földi alakokat ölthet. Krisztus ügye azonban győztes ügy, Ő feltámadott a halálból, Ő nem tehetetlen csecsemő, hanem Ő az egyetlen hatalom, aki, ha kell vasvesszővel legeltet, de mindenekelőtt meghalt érettünk (5). Ezért Isten népe az Ő védelme alatt áll (5). Az egyház helye a pusztában van (6): vagyis az egyház benne él a világban, áthatja a világot, de nem oldódik fel a gonosz világban. Érdemes lenne mindezeket a ma egyházának megfontolni, mert mi már minden evilági eszközt bevetettünk, a pusztát nem ismerjük és vajúdni sem tudunk a Krisztus ügyéért (Galata 4,19).