Péter tagadása minden mai tanítványt is alázatra int. Persze egyedül Péter volt abban a helyzetben, hogy szavakkal is megtagadja Urát, hiszen egyedül ő követte a főpap udvaráig, míg a többiek mind elfutottak (56). A félelem kiforgatja az embert, legszentebb ügyét is megtagadhatja. Amikor Péter pünkösdkor vette a Szentlelket, és Isten Lelke teljesen betöltötte őt, onnantól kezdve nem félt, illetve bizonyosan félt, mert nincs ember félelem nélkül, de Isten Lelke megerősítette őt arra, hogy ne legyen úrrá rajta és ne látszódjon rajta a félelem: attól kezdve nem a félelem, hanem Isten Lelke irányította. „Jővel Szentlélek Úr Isten, töltsd be szíveinket!” (370. dicséret) Isten Lelke, úgy tölts be minket, ahogy a víz a medrét, nincs ott egy picinyke hely sem, ami ne lenne vizes: teljesen tölts el (Mikeás 3,8). Péter keserves sírása már ezért a pünkösdért könyörög.

Náhum 3

192. dicséret