Jézus Krisztus fogadására úgy készülhetünk, mint ahogy a menyasszony várja a vőlegényét (1): reménységgel, örömmel, a beteljesedés vágyával, azzal az óhajjal, hogy bárcsak jönne már, mert életünk legszebb napja az Ővele való találkozás. Ezt akkor se feledjük, ha úgy tűnik, hogy „késik” a vőlegény (5), mert a kellő időben bizonnyal meg fog érkezni (6). A „bolond szűzek” kiszámították az olajat, és elfogyott nekik, mire megérkezett a vőlegény. Az „eszes szűzek” bőséggel vittek olajat a mécsesükben. Urunk bőven adj olajat, hogy el ne fogyjon a megérkezésed előtt, mert bizony sokszor csak pislákol a mécsesünk. Adj bőven olajat, hogy tudjunk tölteni másoknak is, de adj bölcsességet is, hogy lássuk a kellő időt, amikor másoknak már nem adhatunk, mert akkor nekünk sem marad! Urunk, köszönjük, hogy nem szorulhatunk ajtódon kívül, nemcsak azért, mert készülhettünk a Te fogadásodra, mert bőven adtál olajat, amivel hűen gazdálkodhattunk, hanem azért is, mert mindenek előtt rendelkeztél felőlünk.