Isten megajándékozott bennünket a Jézus Krisztusban, hogy isteni természetünk újra láthatóvá lehessen rajtunk (3-4): hitben, emberségben, ismeretben, önuralomban, állhatatosságban, kegyességben, testvéri szeretetben és minden ember iránti szeretetben (5-7). Képpel szemléltetem, miről van szó. A fa vezérgyökere függőlegesen mélyen a talajba hatol, táplálja és szilárdan tartja a fát. Ha ezt a vezérgyökeret kivágnánk, az oldalgyökerek csak egy ideig tudnák életben tartani a hatalmas növényt, ám előbb-utóbb elszáradna, a vihar kidöntené. Ez a mai üzenet: minél mélyebben Krisztusban, ez táplál, megtart, éltet. Az oldalgyökerek, azaz a barátok, érdekek, pozíciók, helyzetek, csak egy ideig fixálnak, aztán elengednek. Egy bizonytalan, sokféle, viharos világban csak ez a megmaradás módja, egyben bizonyságtételünk egyetlen tartalma is.* Egy „Hallelujah” ének kéri: „Mélyebben benned, mélyebben még, nem kell a földön semmi egyéb”.

Zsoltárok 148

321. dicséret

* Ez a levél, Isten Lelke által, a keresztyénség első nagy válságát kezeli, amely egyrészt Krisztus visszajövetelének késedelméből fakadt, másrészt pedig a sokféle és tetszetős tanítások (gyakran hamis tanítások), és az azokat képviselő, hatásos tanítók megjelenéséből keletkezett. Ebben a helyzetben életmentően fontos volt összegezni és pontosítani, ezzel megvallani mindazt, ami a hívő kegyesség és életfolytatás lényege. Ez a hitvallás ma is eligazít, bennünket is hitvallásra késztet egy válságokkal teli korban.