Az ember-tudósok szerint „az érett személyiség” beletagolódik a „sötétség” okozta rendetlenségbe, mert rádöbbent, nincs értelme szembeszállni azzal. Emberi erővel ez amúgy is kudarcra ítélt vállalkozás lenne. Mégis, ezt a beletörődést, megalkuvást a mai Ige kőkemény szavakkal illeti: „A ti atyátok az ördög, tőle származtok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni” (44). Az „Édes Anna” című Fábri Zoltán filmet tekintettük meg nemrégiben a gyülekezeti filmklubon, amely Kosztolányi regényéből készült. Erről a műről is több elemző állítja, hogy Anna tévedett, mert illúziókkal teli tisztaságával nem tudott meggyökerezni egy kiferdült, sötét, vagy mesterséges fények között egzisztáló világban. Tény, hogy a megoldás nem az, ahogy a regény és a film is végződik; Anna egyszer csak robban és öl. De mi hát a megoldás? A beletörődés abba, hogy valójában nincs megoldás? Itt megállni, valóban ördögi. „Aki azonban az Istentől van, hallja az Isten beszédeit.” (47) Ahol Isten szól, ott eleve kész a megoldás!

2Krónikák 24

346. dicséret