Timóteus valóban nemcsak testvér és munkatárs, hanem bajtárs (Filippi 2,25). A testvér elmélet, a munkatárs civakodás, a bajtárs az krisztusi; aki a bajban is társ, az igazi testvér. Pál máskor is azt írta Timóteusról, hogy nincs mellette hasonló lelkületű ember, mert a többiek mind a maguk hasznát keresik, nem pedig Krisztusét (Filippi 2,21). Az apostol név szerint felsorolja azokat, akik csak testvérek és munkatársak voltak, de nem bajtársak (9); még a jobbik eset, ha csak elhagyták, de voltak olyanok, akik sok rosszat követtek el ellene (14). Ilyenkor derül ki, milyen lélek-Lélek lakik bennünk? (Lukács 9,55) Az elhagyatott helyzetben az apró, hétköznapi dolgoknak vigasztaló jelentőségük lesz, akár egy köpenynek is (13). Az egyetlen megtartó erő az a bizonyosság, hogy az Úr, mellénk áll (17), megőriz, mert feladatot bízott ránk (17), eközben megóv a gonosztól, hiszen a feladat végzésének hajszája közben igen kísérthetőek vagyunk; amikor pedig elvégeztük a feladat ránk eső részét, akkor hazavisz a mennyek országába (18). 

1Krónikák 29

23. zsoltár