Az evangélium szolgálatát* csak szilárd bizonyossággal lehet betölteni, ahogy Pál is erről vall: tudom, kiben hiszek, meg vagyok győződve (12). Ez a bizonyosság szilárd, de nem öntelt; mindkettő fontos. A szilárd bizonyosság akkor élő bizonyosság, ha továbbra is mer kérdezni, kételkedni, emberként jelen lenni a világban, ahogy a Prédikátor könyve is ezt teszi, de végül csak abban erősödik meg, hogy az Úr az Isten, és bármi történik, minden rendben van. Kár, hogy vagy nem szilárd a bizonyosságunk, és legyőznek bennünket a kételyeink, félelmeink, csalódásaink; vagy pedig öntelt a bizonyosságunk, amely többé nem félhet, nem kérdezhet, és magától értetődő rendszerbe illeszt minden igeszakaszt. Élő, érett hitet adj nekünk Urunk, szilárd, de nem öntelt bizonyosságot, amilyen a Pálé is volt.

1Krónikák 22

65. zsoltár

* Olyan bátorító olvasni ezt a buzdítást, amely Pál bizonyságtétele az evangéliumról Timóteusnak. Isten megszabadított minket, az idők kezdete előtt elhatározott kegyelme szerint, amely most nyilvánvalóvá lett Jézus Krisztusban, akiben megtörte a halál erejét, és visszaadta nekünk a múlhatatlan életet (8-10). Ennek az evangéliumnak szolgálatára rendelte az Úr Pált, Timóteust és minden hívőt, hogy akár szenvedések árán is megőrizzék és továbbadják a drága kincset (11-14).