Nincs nagyobb élmény, mint testvérekkel hitben, és mégis őszintén-emberként beszélgetni. Tegnap este egy rendszeresen Balatonon nyaraló család hívott meg bennünket. Áldás volt megtapasztalni ezt a testvéri és baráti együttlétet: hangsúlyozom, nem elég a testvéri, fontos a baráti is. Ilyenkor előjönnek örömök, problémák, félelmek, kételyek. Ettől áldott egy ilyen találkozás. Ez a beszélgetés is abban erősített meg, hogy mennyire egyek vagyunk abban, hogy megváltásra van szükségünk; Krisztusra, üdvösségre. - Az Ige is Isten üdvözítő tervéről szól (4). Ezt az üdvözítő tervet megismertetni, ez a mi küldetésünk, gyönyörű feladat. Elhirdetni, hogy Isten krisztusi szeretete megelevenít, itt és a halálon túl. Olyan ez, mint a szardíniák boldog-eleven kergetőzése a vízben; ilyenek maradunk, az Úr nem engedi, hogy olajos konzervdobozba zárjanak bennünket (Petrőczi Éva). - Isten üdvözítő tervét hirdessük; ne tévtanokat, hanem a tiszta Igét, az evangéliumot; de azt is úgy, hogy ne vitához, hanem vigasztaláshoz vezessen (3-4). Van vita, éppen elég a világban. Ahol az üdvösség hirdetése hasadáshoz, vitához vezet, ott csak szóban hirdetik az evangéliumot, de nem Lélekben, igazságban és erőben.*

1Krónikák 9

48. zsoltár

*  Isten üdvözítő terve őszinte szeretetre vezet. Akit szeretnek, az „szárnyakat” kap. Ez az egyetlen esély, hogy mássá legyen az illető; de ha mégis visszaélne a szeretettel, ez az ő ítélete, és egyben a szeretet mindenkori rizikója; ám nincs más megoldás.